Berecz András - Hazakísérlek

Felhasználó értékelés
Nagyon rosszNagyon jó 

Belehallgatás (mix)

A 2011-ben Kossuth-díjjal is elismert Berecz András úgy tartja, hogy a mesemondó hivatása új életet lehelni a régi mesékbe. De nemcsak a régieket fényesítgeti, hanem mindig keres újakat is. Hivatását és a hagyományos kultúra leglényegét édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos és nótafa, Tanka Gábor lánya volt. Pályája kezdetén csángók között forgolódott, később Erdélyben, Felvidéken, Somogyban, a Nagykunságban, Nyírségben járt gyűjtőutakon. Csuvasföldről pedig legutóbb hazahozta (kutatta is, magyarította is) a sördalokban kifejezett rokondicséret szép gesztusát.


Legújabban Gyergyóban járva székely népdalokat gyűjtött össze és tett egymás mellé Hazakísérlek című lemezén. Ezen az estén tehát a magyar műzenét megújító, világrangra emelő gyergyai dal a főszereplő. A székely népdalról írja Kodály, aki Erdélyben először Gyergyóban gyűjtött ilyet: „Mint friss tavaszi szellő fúj bele a magyar zeneélet csukott szobájába. Majd elválik, ki jár jobban: aki elébe tárja keblét, vagy aki fázva húzódik köpenyébe…. Ez a megújulás útja, ezt kell követnie a magyar dalnak is, ha nem akar elsenyvedni egyre vértelenebb maga-ismételgetésben.” Berecz András ezeket a dalokat olyan mesék, mókák közé szorítja, melyekből például kiderül, hogy a kifordított vérmedve miközben harapni felejt, az időt is kifordítja, s hogy hiába a két zseb – szőrehullott róka, kinek mínusz harminc fokban a háza ég.

 

Berecz András 2011-ben megjelent Hazakísérlek című lemezének ajánlója a szerzőtől:

A kiadvány hangzóanyaga Bartók Béla, Kodály Zoltán és Molnár Antal 1907 és 1911 között gyergyói népzenegyűjtése alapján készült. Az itt élő székelység ötfokú dalainak felfedezése fordulópont a magyar zenetörténetben. E székely népdalok új utat, új hazát mutattak az erős idegen hatás alatt lévő művészi zenénknek. Új és egyéni hangot, a sajátját találta meg benne. Ezért nevezi Kodály ezt az egyébként igen régies „új hang”-ot a „magyarság el nem vitatható csodaszarvasá”-nak, a „magyarság eredetével összefüggő zenecsírá”-nak. Létezésében létünket is ünnepli: e „zenecsíra” „minden vérképletnél ékesebb bizonyság, a magyarság még megvan”. A CD-n egy furulya darabot, a „Gál Ferié”t Dsupin Pál gyűjtötte Gyergyóalfaluban, 1998-ban. Szeretettel ajánlom az itt hallható énekes és hangszeres dallamokat azok figyelmébe, akiket világhírű magyar zeneművek forrása, Gyergyó – mára csak nyomaiban megmaradt – régi székely népzenéje érdekel."   Berecz András

Hirdetés