Újdonságok vagy kiemelt kedvencek láthatók itt, a tényleges kínálat ennél jóval nagyobb. A készlet egy-egy lemezből többnyire kis példányszámot jelent, adott esetben csak megrendelésre szerezzük be. Az itt szereplő bemutató anyag nem garancia arra, hogy a lemez éppen szerepel-e a készletben. (A "Belehallgatások" 3-6 szám egyvelegéből állnak.)


 

Balogh Kálmán - Karácsonyi örömzene

Felhasználó értékelés

Balogh Kálmán és barátai - Karácsonyi örömzene (2005)

Belehallgatás (mix)


Napjaink egyik legismertebb cimbalmosa, aki sokat tett a cimbalom népszerűsítéséért. Szerte a világon muzsikált, nemcsak népzenészekkel, hanem szimfonikus és jazz zenekarokkal, kortárs együttesekkel. Mint népzenész kezdte pályafutását. Szinte valamennyi magyar autentikus zenét játszó együttessel muzsikált már.

Balogh Kálmán vezetésével egy kis karácsonyi örömzenélésre gyűlt össze tíz kitűnő muzsikus, akik magyar és cigány dalokat adnak elő Frankie Lato feldolgozásában. 

Közreműködnek:
Balogh Kálmán - cimbalom, ének, dob
Berki Károly - gitár
Dresch Mihály - szaxofon, furulya, basszus klarinét
Gryllus Dániel - furulya, ének
Kiss Bernadett - ének
Frankie Lato - hegedű, brácsa, csörgődob, rumbatök
Nagy Zsolt - brácsa
Novák Csaba - nagybőgő
Ökrös Csaba - hegedű
Szabó Enikő - ének
Szalóki Ági - ének

Makám - 9 Colinda

Felhasználó értékelés

Makám - 9 Colinda

Belehallgatás (mix)

A kolinda Kelet-Európában és a Balkánon a szláv és román nyelvterületen elterjedt parasztdalok, karácsonyi, betlehemes és újévi énekek összefoglaló neve. Eredete a középkorig nyúlik vissza. A szó a latin calendae-ből származik. Lengyel kéziratok már a XII. sz. óta említik. Szövegük és funkciójuk alapján nem kizárólag egyházi jellegűek. Romániában - a hazai betlehemezéshez hasonlóan - házról házra járva, gyermekek énekelte kéregető dalok, a lengyel szóhasználatban karácsonyi, és betlehemes énekek, játékok, pásztordalok. Kolinda dallamokat Chopin és Bartók is feldolgozott.

A 9 colinda a Makám egyik legszebb lemeze, Lovász Irén énekhangja nem csak itt csendül fel a zenekar közreműködésével. Fontos, hogy a kolinda alapvetően énekelt műfaj, és a lemez szerzeményei remek alkalmat kínáltak az újabb közös munkára. A szövegek – szintén Krulik szerzeményei – jórészt a megváltó születésének evangéliumi motívumait sajátosan fűzi egybe a népszokások gesztusaival, így teremtve meseszerű, karácsonyi világot. Máskor a Magnificat érintetlen szövege csendül fel gitárkísérettel, és ebből a szövetből pattan ki a jellegzetes makámos himnusz: páratlan ritmusban, nagybőgő (Horváth Balázs) markáns támogatásával csendül fel a szöveg: cantare, cantari, salvare, salvari, ornare, ornari. Ajándék és szolgálat amit ez a pár latin szó kifejezi híven illeszkedve a Karácsony szellemiségéhez és az együttes boltozatos tereket idéző, építkező, párbeszédszerű zenéjéhez.
Lovász Irén – ének; Grencsó István – szaxofon; Thurnay Balázs – kaval, udu, ének; Krulik Eszter – hegedű; Krulik Zoltán – tizenkét húros gitár, ének; Mizsei Zoltán – szintetizátor, ének; Horváth Balázs – bőgő; Gyulai Csaba – ütőhangszerek.

Bognár Szilvia és az etNoé

Felhasználó értékelés

Belehallgatás (mix)

Bognár Szilviának, a hazai világzenei élvonal egyik kiemelkedő előadójának legfrissebb formációja az etNoé. A csapat 2011. áprilisában debütált a MÜPA színpadán. Az elmúlt két esztendő koncertjei és munkája egy rendkívül igényes, szép albummá érlelték a produkció kezdetektől fogva figyelemre méltó zenei anyagát. 

A folk, jazz, pop, rock elemeit sajátosan ötvöző, mértékletesen populáris, de kellőképpen progresszív hangzásvilágú etNoé széles rétegeket szólíthat meg, a tizenévesektől egészen az idősebb korosztályig.
A népi dallamok és szövegek hagyományból való kiragadása, modern zenei közegben való önálló életre keltése az énekesnő korábbi formációit, albumait is jellemzi, de az etNoé egy más, még cizelláltabb zenei irányvonalat képviselve vezeti a sort. A magyar népdalok most is egy szépen kidolgozott zenei szövetben kelnek új életre, amelyet a hangszerelés maximális igényessége tesz még értékesebbé. A régről hagyományozott dalok így izgalmas, újszerű módon, megkapó formába öntve hirdet(het)ik tovább a századok óta változatlan emberi érzéseket.

Gárdonyi, a költő

Felhasználó értékelés

Belehallgatás (mix)

Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hirdettük meg a „Gárdonyi, a költő” dalnokversenyt. Nagy örömünkre 66 pályamunka érkezett és a „házi” zsűri (a Kaláka tagjai) pontozás, és egyeztetés után ebből 17 produkciót hívott meg a 34. Kaláka Fesztivál Gárdonyi-koncertjére. Ezeket a dalokat több mint kétezren hallgatták meg honlapunkon. 

A főként fiatal muzsikusoktól Gárdonyi számunkra új arcát ismertük meg, jó volt hallgatni a szép dalokat Egerben. Remélem a hallgatók tetszését is megnyeri ez az új CD! Bizonyára találkozhatunk még többekkel az előadók közül a jövőben is, például 2014-ben a 35. Kaláka Fesztiválon. 
Gryllus Dániel 

Fonó zenekar - Vadbarokk / 2012

Felhasználó értékelés


Belehallgatás (mix)

„Az lobogó tűznek, meleg hévségének nagy sebes lángjában,
Levegőegeknek s fentfüggő fölyhőknek nagy magosságában”

Koháry István, a felső-magyarországi Fülek várának kapitánya, a magyar barokk költészet kiemelkedő alakja az 1680-as években viselt nehéz rabsága idején e sorpárral kezdte meg a gondolat szabadságáról írt költeményét. A mai ízlésnek talán kissé vontatott, hosszadalmas vers üzenete több mint jelképes: a rabélet sanyarúsága, a földi kínok alól a szellem szárnyalása tud csak felszabadítani. E légies és fennkölt, egyben szenvedélyes életérzés vágyképe adta meg alaphangját a barokk korban új burjánzásnak induló, az egyre kifinomultabb kifejezésformákat kereső művészeteknek. Talán nem véletlen, hogy az evilági szenvedések fölé emelkedni kívánó emberi törekvések a barokk évszázadai alatt ilyen magas művészi teljesítményeket eredményeztek. Messze voltak még ekkor az ipari forradalom viszonylagos kényelmet, kiszámíthatóbb, biztonságosabb kilátásokat hozó szerei és eszközei. A technológia csak kullogott a szellem nyomában. Ebben az ellentétektől feszített időszakban alakult ki a zeneművészetet máig uraló, a különféle méretű vonós hangszerek együttműködésére építő, fúvós és egyéb húros hangszerekkel, akkoriban elsősorban lantfélékkel és csembalóval, vagy orgonával kiegészülő hangzásvilága. Ám a kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a zeneművészet vonós alapú hangszeregyütteseinek terjedése nem állt meg az arisztokrácia kastélyainak küszöbénél. Az új divatot előbb a jelentős arányú köznemesség udvarházaiban, majd egy idő után a falvak paraszti közösségeiben is követni kezdték. A barokk kamarazenekar itt, a korabeli Európa kulturális peremvidékén, az Oszmán Birodalom szomszédságában néhány évtized leforgása alatt folkorizálódott, s a vonószenekarok húrjain is megszólalt a népzene. Érdekes, hogy ezek a formációk a zenefolklórban sehol máshol a világon nem szervesültek, még a barokk zene „nagyhatalmainak” (fr, de, it, uk) területén sem. A „tiszta”, vagy cimbalommal, illetve fafúvósokkal kiegészülő vonósbandák máig csakis a Kárpát-medence népeinek (valamint két kisebb, szomszédos terület, a kelet-csehországi morvák egyes régióinak és a dél-lengyelországi gorálok tátrai tájegységeinek) népzenéjét jellemzik. Jelen lemezünkön a barokk kamarazenekarnak eme „megvadított”, népi változatai, valamint a mellettük tovább élő duda, vagy koboz hallhatók, többször olyan dallamokat, zenei témákat megszólaltatva, amelyek eredete is a kor műzenéjére mutat. De lemezünkkel nem csak ezekre a kölcsönhatásokra szeretnénk ráirányítani a közönség figyelmét. Úgy érezzük, hogy bő három évszázad elteltével saját korunk és környezetünk társadalmait is egy markáns disszonancia feszíti. Az akkori ellentétek most fordított arányban mutatkoznak: ma szárnyalnak a technológiák, s az egyre haloványabb szellem csak kullog azok nyomában. Az itt hallható zenéket olyan hagyományőrző mestereinktől tanultuk, akik életvitelükkel, nem magas, de mély műveltségükkel még egészen közel álltak ahhoz az áhított állapothoz, amelyet harmóniának nevezünk. Csak remélni merjük, hogy képesek vagyunk tolmácsolni, amit muzsikájukkal akaratlanul is, mementóként üzenni tudnak nekünk.

Hirdetés